Ehhez képest meglehetősen kevesen vannak hazánkban, akik kezükben tarthatták ezt az igencsak drága fűszergombát.
Föld alatt vagy felett?
Maga a szarvasgomba megnevezés egy gyűjtőnév, számos föld alatt fejlődő gombafajt takar. Mint szinte minden erdei erdei gomba, a szarvasgombák is életközösséget alkotnak egy fával (vagy cserjével), olyan módon, hogy a fásszárú növény gyökeréhez kapcsolódnak. Gazdanövény nélkül nincs szarvasgomba.
Kölcsönösen segítik egymást, így a gombák és a fák is profitálnak a felszín alatt zajló együttműködésből. A gombafonalak a fa gyökerére kapcsolódnak, ezáltal segítik a fát a talajból nyert tápanyagok, szervetlen sók és a víz felvételében. Cserébe a gazdanövény feldolgozott növényi cukrot ad a szarvasgombáknak.
Míg a felszín felett nővő – kalapos – gombáknak elég pár nap, addig a szarvasgombáknak több hét, akár hónap is kell a fejlődéshez. Hogy ez megvalósulhasson, szükséges megfelelő összetételű, vízháztartású talaj és hőmérséklet. Fontos a fásszárú növény megléte, ami jellemzően tölgyféle, bükk, hárs, erdeifenyő vagy akár mogyoró.
Mi a helyzet Magyarországgal?
A fent említett adottságok mindegyike jellemző Magyarországra, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy Európában nálunk terem a legtöbb nyári szarvasgomba. Mondhatnánk úgy is, hogy nyári szarvasgomba nagyhatalom vagyunk. Ha kedvező az időjárás, akkor akár 4-6 tonna mennyiség is lehet az éves átlag nyári szarvasgombából. Minden évszaknak megvan a saját szarvasgombája, aminek a gyűjtési idejét törvény szabályozza.
Hazánkban az igazi szarvasgombák közé az alábbi gombák tartoznak, gyűjtési idővel:
- Nyári szarvasgomba (Tuber aestivum) – május 15-től december 31-ig
- Nagyspórás szarvasgomba (Tuber macrosporum) – szeptember 1-jétől december 31-ig
- Téli szarvasgomba (Tuber brumale) – november 1-jétől március 15-ig
- Isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum) – október 1-től december 31-ig
- Homoki szarvasgomba (Mattirolomyces terfezioides) – augusztus 20-tól november 15-ig
- Fehér szarvasgomba (Choiromyces meandriformis) - június 10-től október 15-ig
- Fodrosbélű szarvasgomba (Tuber mesentericum) - augusztus 1-től december 31-ig
Miért szarvasgomba a szarvasgomba?
A legenda szerint a gímszarvasok ősszel a szarvasgomba fogyasztása után kapna új erőre a párzás előtt. A gomba elfogyasztása után állítólag teljesen megőrülnek a nőstény utáni vágytól. Sokan afrodiziákumnak tartják, de ez bizony még nem nyert bizonyítást.
Vissza a gyökerekhez
Nagyon régóta kedvelt ételízesítő a szarvasgomba, hazánkban már az 1500-as évektől kezdődően léteznek írásos emlékek róluk. Franciaországgal ellentétben mi leginkább a szarvasgomba keresést kutyákkal végezzük, nem disznóval. Ez a szokás a franciáknál még ma is él, de már náluk is csak hagyományőrzés céljából. Az 1700-as, 1800-as években szinte minden uradalomnak volt fizetett kutyás gyűjtője. Hiszen ki szeretett volna megharcolni a disznóval a gombáért, ezzel az ujjait is kockáztatva?!
Ezzel szemben az emberrel tökéletesen együttműködni akaró élőlény a kutya, amelyik boldogan cseréli be a szarvasgombát egy jutalomfalatra.
A szarvasgomba keresés alapja az erős illat, amelyet a szarvasgombák bocsátanak ki magukból. Ami nem véletlen, hiszen a spóráik csak így tudnak minél messzebbre eljutni. A gombász ember és hű társa, a szarvasgombászkutya (más néven trifflakereső kutya) ugyanazt a gombát próbálja a föld alól összegyűjteni, amit a vaddisznó, a szarvas, az erdei egér és a szarvasgombabogár is. Igen, jól látjátok, van konkurencia rendesen.
A trifflakereső kutya
Számos kutyakiképző foglalkozik ilyen jellegű oktatással, de mindenképp olyan szakembert ajánlott megkeresni, aki magával a gombagyűjtéssel is foglalkozik, azoktól lehet csak igazán tanulni. Ha ebben elakadnánk, érdemes az Első Magyar Szarvasgombász Egyesületet megkérdezni, biztosan tudnak majd segíteni.
Ami fontos: csak akkor érdemes belevágni, ha a kutya kiképzése és vizsgája után a gazdi is elvégzi az elméleti tanfolyamot. Ugyanis a természet védelme érdekében, aki szarvasgombászni szeretne hatósági engedéllyel kell rendelkeznie. Az erdőgazdálkodásról szóló törvény elég egyértelműen meghatározza ki gyűjtheti a szarvasgombákat, milyen eszközzel, mikor és meddig.
Ezt nem lehet úgy gyűjteni, mint a kalapos gombákat (2 kg/fajta/fő/nap). Csak és kizárólag ott lehet keresgélni kutyánkkal, amelyik területre az erdőgazdálkodóval szerződést kötöttünk. Ha fokozott természetvédelmi terület, akkor még a helyi Környezetvédelmi hatóságtól is engedélyt kell kérnünk.
Nem egyszerű (ellenben elég drága a képzés és a vizsgák, majd az erdőbérlés is), de ne rettenjen el, aki csupán életmód sportként szeretné űzni kutyávával, mert az oktatók jellemzően biztosítanak lehetőséget legális gyakorlásra.
Melyik kutyafajta a legjobb szarvasgomba keresésre?
Bármelyik, amelyiknek megfelelő a kapcsolata a gazdájával és akar tanulni. A szaglása minden kutyának zseniális, ez tagadhatatlan. Ezt a csodás képességüket „használjuk” a gombakeresésnél. A régi gombászok a vadászkutyákat ajánlják: a labradorokat, a vizslákat. Ezzel szemben mi például egy gyepmesteri telepről hozott, kis-középméretű keverékkel gombászunk. (Még amatőr versenyt is nyert, maga mögé utasítva az olasz szarvasgombász kutyafajta képviselőit, a lagotto romagnolo-kat.)
Hogyan kezd el játékosan a szarvasgomba keresés tanítását?
Akár egy egyszerű kutyajátékkal, ami annyira záródik, hogy nem esik ki belőle rögtön a falat. Első lépésként, ha már csak rászagol, örüljünk és jutalmazzuk. Aztán lehet egyre messzebb és majd később akár föld alá is ásni. De ha igazán gyorsan szeretnél tanulni és hiba mentesen, akkor mindenképp ajánljuk kutyaoktató felkeresését.
Mit tehetsz még, hogy kis kedvenced sokáig gombásszon veled?
Ez a dolog nagyban hasonlít a versenyautókhoz. Ha jó állapotban vannak a felfüggesztések, tökéletesen működik a motor és ezeket rendszeresen karbantartják, nemcsak jobb lesz a teljesítmény, de az élettartam is lényegesen meghosszabbodik.
Bármit is dolgozol vele, nagyon fontos, hogy védd az ízületeit, és az immunrendszerét!